Azon az éjszakán, mikor az angyalok a kis Jézus születéséről énekeltek, Betlehem határában néhány pásztor, kik nyájukat őrizték, felfigyeltek a fénylő csillagra és zeneszóra. Egy csöppet sem haboztak, rögvest meglátogatták a kisdedet és családját. Így szóltak: „Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott”. Miután látták a gyermek Megváltót, hazatértek földjeikre, nyájaikhoz, és elhatározták, hogy továbbadják az embereknek mindazt a jót, amit láttak.

Még aznap este hazaértek és félrevonultak pihenni. De nem jött álom a szemükre. Arról beszélgettek, hogy látták  a kis Jézust, és hogy mennyi csodálatos dolog történt velük.